A kardiológus szakorvos a szív-egészségügyi problémák vagy az artériákkal kapcsolatos problémák diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik.

Az elektrokardiogram (EKG) a szív elektromos aktivitásának grafikus rögzítése. Az elektrokardiográfia egy gyors, fájdalommentes és nem invazív módszer, amely regisztrálja a szív elektromos aktivitását. Különféle szívbetegségek kimutathatók ezzel a módszerrel. A felvétel néhány percet vesz igénybe, és az eredmény azonnal elérhető.

Az EKG Holter monitorozás a szív működésének 24 órás megfigyelésére szolgáló speciális eljárás, nem invazív diagnosztikai módszer. A Holter EKG-t a következő esetekben végezzük: szívritmuszavar gyanúja (aritmia), eszméletvesztés, szédülés.

A Holter-vérnyomásmérés olyan eljárás, amellyel 24 órán keresztül bizonyos időközönként vérnyomást mérnek. Céljai a vérnyomásváltozások napi és éjszakai ciklusának felmérése, a hirtelen fellépő hipotenzió időszakainak kimutatása, a vérnyomáscsökkentő terápia hatásainak követése, a vérnyomáscsökkentők típusának és szedésének korrekciója, a „fehér köpeny” jelenségének elkerülése (az orvostól való félelem okozta vérnyomás emelkedés).

A szívterhelési teszt (ergometria) egy olyan eljárás, amely meghatározza a fizikai terhelés hatását a szív működésére. A fizikai stressz bizonyos szívbetegségek megnyilvánulásaihoz vezethet, amelyek nyugalmi állapotban nem figyelhetők meg. A teszt körülbelül 30 percig tart. A következő betegségek diagnosztizálására szolgáhat: Szívkoszorúér betegség - a szívizomot tápláló kis erek (koszorúerek) szűkülése, szívritmuszavarok (aritmiák) kimutatására, a korábbi kezelés (terápia) hatásainak és sikereinek monitorozására szolgál.

Belgyógyász szakorvos, a belső elválasztású mirigyek betegségeivel foglalkozik. A kivizsgálás menete: beszélgetés a beteggel aktuális betegségeiről, krónikus betegségeiről (amennyiben vannak), korábbi műtétekről, korábbi kórházi kezelésekről, családban előforduló betegségekről, életmódbeli szokásokról, betekintés a korábbi orvosi dokumentációkba, fizikai vizsgálat, tanácsok és ajánlások további terápiás tervhez és javaslat az esetleges további diagnosztikára.

A gasztroszkópia egy endoszkópos módszer, amely a felső emésztőrendszer belsejének vizsgálatára szolgál. A gasztroszkópia felső emésztőrendszeri műtétek után esedékes, esetleg megelőző vizsgálatként vagy az orvos javaslatára - az alábbi betegségek és tünetek esetén történik: akut vérzés a felső emésztőrendszerből , GERD (gastrooesophagealis reflux betegség), tisztázatlan hasi röntgenfelvétel esetén, tartós hányinger és hányás jelentkeztével, puffadáság és gyomorégés esetén, ha fájdalmat és feszültséget tapasztalunk a gyomorban, illeve segítségével meghatározható a Helicobacter pylori baktérium jelenléte is, stb.

A kolonoszkópia a vastagbél optikai vizsgálata kolonoszkóppal. A kolonoszkóp egy hajlékony cső fényforrással és megfigyelőrésszel. Lehetővé teszi az orvos számára, hogy egy apró videokamerával megnézze a vastagbél belsejét. A kolonoszkópiát a vastagbélben bekövetkezett változások vizsgálatára, diagnosztizálására és néha kezelésére használják. Leggyakrabban a következő okok miatt alkalmazzák: a vérzés forrásának lokalizálása a bélrendszer alsó részeiben, a gyomor alsó részében jelentkező fájdalom okainak feltárására, a vastagbélrák korai jeleinek feltárására, mintavétel céljából további vizsgálatokhoz stb.

Végbéltükrözés, a vastagbél végső részében, legfeljebb 25 centiméter mélységben. A végbélben és a végbélnyílásban bekövetkezett változások diagnosztizálására szolgáló eljárás. A vizsgálat egy endoszkópos műszerrel, az úgynevezett rektoszkóppal történik, amely kamerához és lámpához kapcsolódik, és lehetővé teszi a végbél belsejének vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy vastagbélrákban a daganatos elváltozások mintegy 80%-a ezen a részen található, a rektoszkópia rendkívül fontos megelőző vizsgálatként, különösen azoknak, akiknek a családjában előfordult vastagbélrák vagy polip. Minden 45 év feletti embernek kétévente javasolt ez a vizsgálat, hogy az esetleges rosszindulatú elváltozásokat időben felismerjük.

Az onkológia az orvostudomány azon ága, amely a daganatképződés tényezőjével, annak kialakulásával és a daganatok kezelésével foglalkozik.

A hematológia az orvostudomány azon ága, amely elsősorban a vérrendszer (csontvelő, csecsemőmirigy, máj, lép, nyirokcsomók és vérsejtek - eritrociták, vérlemezkék, leukociták) betegségeinek vizsgálatával és kezelésével foglalkozik. Az alspecialista hematológus beszél a pácienssel, és részletes klinikai vizsgálatot végez. Ezt követően további vizsgálatokat végez, elsősorban laborvizsgálatokat, szükség esetén csontvelő-, nyirokmirigy-vizsgálatokat, vérzéscsillapító- és koagulációs vizsgálatokat.

A tüdőgyógyászati vizsgálat olyan szakorvosi vizsgálat, amelynek célja tüdő- és légúti betegségek kimutatása és kezelése. A betegek leggyakrabban a következő tünetek miatt fordulnak tüdőgyógyászhoz: köhögés, légzési nehézség, mellkasi fájdalom, különösen szúró jellegű és belégzéskor felerősödő mellkasi fájdalom, "sziszegés" érzése a mellkasban, valamint mellkasi szorítás vagy nyomás légzés közben.

A spirometria egy non-invazív diagnosztikai módszer, amely a tüdő légterének térfogatát és a légutakon áthaladó levegő áramlását értékeli. Nagyon fontos vizsgálat a tüdőgyógyász számára, hogy lássa, hogyan működik a páciens tüdeje, ami számára pedig teljesen fájdalommentes, gyors és nem megeröltető.